Első lecke - Viseld Önmagad!

Az embereket nagy általánosságban nem érdekli, hogy ki vagy. Szeretnek inkább magukban alkotni egy elképzelt karaktert rólad, ami jobb esetben körvonalazódik és némileg változik, ha megismernek. 

Mindig is attól tartottam, hogy oda kint tévesen ítélnek meg...

Talán akkor kezdődhetett, amikor elkezdtem felfedezni a saját addig felépített kis birodalmamat. Emlékszem milyen volt először találkozni önmagammal. Nem volt túl sok minden bennem. Rengeteg dolog állt instabil lábakon - fogalmak, tervek, álmok... Ám még is le voltam nyűgözve, mert mikor ezek mögé néztem, egy végtelen teret találtam, mely még adott volt, hogy kiépíthessem a saját egyéni világomat. Nem voltak benne határok, így alkotásba fogtam.

Alkossunk! Nézzük meg hány szín él bennem, próbáljuk ki őket, fessünk az összessel! 

Izgatott voltam és nem érdekelt semmi más, csak az, hogy kifejezhessem a világnak is, ki vagyok. Leplezetlenül, nem szégyellve milyen kezdetleges, nem törődve vele milyen törékeny. Azt hittem, majd értékelni fogják, ha megmutatom, hogy milyen vagyok...

Mint kiderült, az emberek nem szeretik, ha más vagy, mint a megszokott. Ők szeretnek egyszerűen élni, egyszerű gondolatokkal és nem hiányzik az életükből az a bizonyos "színfolt". Nem szeretik felismerni, hogy szürkék a szürkék között. Márpedig, ha te úgy tűnsz ki közülük, mint a fehér lapon a fekete paca, akkor bizony szembe kell nézniük vele. 

Nagyon sokszor próbáltak meg kiradírozni, kimosni, hibajavítóval áthúzni - kinek melyik metafora tetszik. Néhányszor egy kicsit sikerült is.  

Nem mondanám, hogy "színfolt" maradtam. 

Idővel a sötét színek feketévé sűrűsödtek bennem, a világosak pedig fehérré. Ha a kettőt összekeverjük, ugyan olyan szürkévé lesz, mint a többi...

Ám úgy gondolom, még is csak van némi különbség köztem és azok között az emberek között, akik elítéltek. Ők nem voltak tisztában a lényegükkel, én viszont akkora már tudtam, hogy feketéből és fehérből állok. Ebben a kettőben pedig ott van a világ összes színe összesűrítve. Ez az ismeret különböztetett meg tőlük. Ebből nyerem mai napig az erőmet. Tudatában vagyok önmagamnak.

Manapság egyre kevésbé hatnak rám a "fekete" szavak. Nem vagyok hajlandó magamba fogadni más sötétségét, csak mert ő tele van vele és rám akarja tukmálni. 

Bárki bármilyen negatív szóval is illet, az csak őt tükrözi. Ha te leejtesz valamit a földre és ezért más azt mondja rád, hogy béna vagy, saját magát látja bénának. Mert mindenki magából indul ki. Mindenki úgy ítél meg téged a helyzetekben, ahogy önmagát ítélné meg akkor és ott. Miért vennéd hát magadra?   

Kevesen képesek semlegesen kezelni helyzeteket. Kevesen képesek nem önmagukból szólni, ítélet mentesen, számba vetve, hogy te más vagy, mint ők. Ezért ne vedd fel a szavaik! Ne viseld őket soha, mert az olyan, mintha az ő azonosságukat vennéd fel.

Viseld önmagad! Viseld azt, ami kényelmes számodra. Legalábbis akkor, ha jól akarod érezni magad. Ám ez a te döntésed...

Ráébredni Önmagadra olyan, mint mikor egy hullám rájön arra, hogy ő maga az óceán.

Milyen egy sajtótájékoztató? Tea délután helyett pezsgő est...

Amikor váratlanul közlik, hogy ma sajtókonferenciára mész...

Divatújságírásra járok a Mod'art-ba, így annyira nem kellett volna, hogy meglepetésként érjenek a következő mondatok: "Lesz ma egy sajtóesemény. A Triumph nevű márka egyik új termékéről a Sloggi WOW comfortról fog szólni. Van kedvetek eljönni?" A jelenlévő két osztálytársammal egyből összenéztünk. Habár külsőleg nem voltunk a toppon, még is egyértelműen azt válaszoltunk: "Persze, menjünk!"

Rehab Budapest (Sloggi sajtótéjoztatós fotó)

Életemben nem voltam még sajtótájékoztatón, ezért izgatott voltam, mi vár ott rám.

Egy "Rehab" nevezetű, több funkciós helyre indultunk. Nem sokára meg is érkeztünk elé. Belépéskor ránéztek a listára, hogy a vendégek közt vagyunk-e, majd mosolyogva invitáltak beljebb...

Érkezés. - rendkívül előnyős rólam. (Sloggi sajtótéjoztatós fotó)

Bizonyára mindenkinek ismerős az az érzés, amikor először lép be egy új helyre és minden idegen számára. Na, pontosan azt éreztem én is... Nem csak egy idegen helységbe léptem be, de ezzel együtt egy idegen világba is. Csak álltam ott, kapaszkodva alig ismert osztálytársaim jelenlétébe és próbáltam magam nem kínosan érezni.

A tanárunk aligha öt perc elteltével ott hagyott minket, egyik osztálytársnőnk pedig beszélgetésbe elegyedett egy ismerősével...

A hirtelen rám tört szabad időmben körbetekintettem. Az atmoszféra egyértelműen "férfias" volt, a környezet pedig amolyan "street style" hatást kelletett. A sportmelltartókkal feldíszített falak, így inkább egy úriember furcsa gyűjteményének tűntek, mintsem bemutatandó termékeknek.

(Sloggi sajtótájékoztató képek)

Ahogy beljebb mentem, hogy megtekintsem a kiállított új kollekció további részét is, közben felkaptam egy pezsgőt az asztalról. Mert bizony ez így megy. Ingyen iszol, ingyen eszel, és ha lelépsz kapsz egy ajándékcsomagot az aktuális termékből. Cserébe, írj egy - inkább - pozitív hangvételű cikket róla. A sajtótájékoztatókra nyilván főként újságírók és bloggerek vannak invitálva.

Miután körbejártam a helyet és szemügyre vettem mindent, lézengtem és megfigyeltem. Szeretem felmérni és kielemezni a körülöttem lévő világot. Egy idő után azon is átestem, hogy teljesen egyedül vagyok és nincs társaságom. Próbáltam az időmet hasznosan tölteni és a lehető legtöbb benyomást begyűjteni. Közben egyre több ember lett körülöttem...

Úgy éreztem magam, mint aki eltűnt. A nyüzsgés, a klikkek, a túlzott mosolygás és a selfiek olyan univerzumába láttam bele, ami tisztázott bennem egy két dolgot. 

Arra gondoltam, hogy most már tudom mit nem akarok. Nem akarok egy más által létrehozott világban elveszni, mint ahogy most is teszem. Kényelmetlen, és nem tudom magam megerőltetni, hogy beilleszkedjek. Egy saját világot szeretnék felépíteni.

Ahogy ott álltam egy helyben és körvonalazódtak bennem a dolgok, közben észrevettem egy különös hölgyet is, akinek nagyon megtetszett az outfit-je. Nem volt egy a sok közül, ezért elsőre látásra megfogott. Odamentem hát hozzá és megszólítottam.

A hétköznapokban nem vagyok egy könnyen barátkozó típus - főleg nem idegen helyeken, idegen emberek közt, - de ezúttal próbáltam átlépni a komfortzónám. Arra gondoltam, egyszer vagyok itt, hát megragadom az alkalmat. Sikerült.

A hölgyről beszélgetés közben kiderült, hogy újságíró és publikált könyve is van. Könnyedén lehetett vele társalogni. Rengeteget mesélt, én pedig érdeklődve hallgattam. Nagyon örültem, hogy ilyen nyitott természetre találtam benne és megismerhettem egy kicsit személyéből.

Hamarosan azonban megkezdődött a tájékoztató, így mindketten odamentünk meghallgatni.

New conference... they said.

 

A tájékoztató közben, - melyet a márka felelőse tartott - az előadás részeként egy szakállas, melltartót viselő úriember rontott be az ajtón. Mindenre nyitott személyként én imádtam, hogy ilyen "abszurd és mókás" módon prezentálják számunkra a terméket. Egyértelmű üzenetként jött át, hogy: "Olyan kényelmes, hogy még a pasik is felveszik."

Zárásként tehát had mondjam el, hogy ez a sajtótájékoztató egy hatalmas tapasztalat volt számomra és jó tréning, hogy elboldoguljak ismeretlen helyzetekben is. Más pedig meg, megismerhettem egy olyan embert, aki kicsit részletesebben is beleavatott ebbe a világba.

Minden szinten pozitív élményként könyvelem el és úgy egyébként, - csak mert azóta beváltottam az ajándékutalványom és elégedett vagyok - (reklám helye) meglepően kényelmes a sloggi WOW comfort melltartó.

Az első Indiai. - let's try indian foods.

 Delhi Darbar, Budapest.

Minden kultúra érdekel és ebbe természetesen az ételek ismerete és megízlelési is beletartozik. Itt jött szóba, hogy Kyrával a 7 éves (barátság) évfordulónkra próbáljuk ki végre az indiait. Nagyon régóta terveztük már, hogy elmegyünk egybe, de valahogy sosem jutottunk el odáig. Azonban mit hoz a véletlen, a múltkor pont elsétáltunk egy mellett a városban és akkor döntöttük el, hogy ide fogunk betérni legközelebb.

Az első benyomások.

Amikor beléptünk, a hely teljesen üres volt, így elsőre azt hittük zárva van. Ám, mint kiderült egyszerűen csak mi jöttünk olyan időben, hogy épp senki nem igényelte még a vacsorát, az ebéd idő pedig már elmúlt. (Meg gondolom a hétköznap is rájátszott.) Minden esetre úgy tűnt, mintha kibéreltük volna magunknak a helyet és ez vicces volt. 

Kellemes indiai zene szólt, nyugtató, füstölő illata kábította szagló szerveinket és az étterem összképét nézve keleti hangulat fogott el.

Hallgass a pincérre...

Mivel elsőre fogalmunk sem volt mivel kéne kezdenünk az indiai ételek felfedezését, a pincérnő segítségét kértük. Mint kiderült itt minden nagyon csípős, vagy enyhén nagyon. Szóval maradtunk az enyhén nagyonnál... vagyis csak én, mert Kyra inkább a látványra adott az étlap képeinél - "ne ítélj a külsőről" - így végül ő egy jó csípős ételt fogott ki magának.

अपने भोजन का आनंद लें!! (Hindi: Élvezd az ételed.)

Igyál Sharbatot és egyél Tandoori kenyeret.

Ételek: Achari csirke (enyhén csípős), jázmin rizzsel. A másik: zöldséges Biryani fokhagymás Naan-nal, ami egy tandoori kenyér. Megjegyzés: A kenyeret nem lehet elhibázni, mindegyik finom. (Több fajta is van.)

Italok: Felül: Mango joghurtos ital. Alul: SHARBAT! - limonádé szerű ital, rózsasziruppal. Mindkettő különleges volt. Megjegyzés: A sharbat isteni és frissítő. 

 

Desszertnek mangós és pisztáciás kulfi. Olyan, mintha jégkrém kockákat ennél. (A csípős ételek után lehűti belül a szátok az biztos.)

Készül a fotó. LOL

Végezetül egy kép Ganésáról, (jobb oldali, elefánt alak) aki az akadályok elhárítója, az anyagi jólét és az új kezdetek ura, illetve Síváról, a hinduizmus egyik fő istenéről, a "pusztító".

Frissítő tavasz - sakura outfit inspiráció

Hamarosan itt az igazi tavasz! 

A hóvirágok már mosolyognak a kertekben és a madarak is érkeznek vissza. Bár az időjárás még nem épp az évszaknak megfelelő, remélhetőleg az is szép lassan melegedik. Addig is tavasz váróként úgy döntöttem alkotok ide egy "hangulat bejegyzést". Főként tavalyi képekből és gyűjtésből.

   BTS - I need U

 A tavasz számomra... egy pezsdítő, mindig új energiákkal teli évszak. Maga az újjászületés, a könnyed felsóhajtás a hosszú tél után. Minden kivirágzik, újjá éled, visszatér és élettel telivé lesz. Számomra nincs is annál szívderítőbb, mint mikor a táj zöldbe borul. Valahogy sosem győzöm kivárni. Mikor ülök a buszon befelé tartva a városba mindig a növényeket szuggerálom, hogy: "Gyerünk, nyíljatok már ki, kérlek!" Persze minden a maga idejében történik, így a fákat nem hatja meg az én sürgető kérésem. A természet nyugodtan, a maga ritmusában éledezik, én pedig már nem férek a bőrömbe, hogy végre láthassam a színeket azok után a hosszú, szürke hónapok után.

Tavaszi outfit inspirációja a sakura.

Zene: Vivaldi tavasza élénk és virágzó, Beethovené pedig könnyed és elegáns.

   

A "magyaros" tavasz sárga az aranyesőtől, lila az orgonától és bolyhos a barkától. Aztán ott van a húsvét, a tojásfestés, a locsolkodás, a májusfa állítás és a zajos majálisok. Ezek az események mind a tavasz meghatározó részei hazánkban, ám az én - részben távol keleten élő - lelkemnek még is van egy ezeknél is meghatározóbb eseménye az évszakban. A cseresznyefák kivirágzása.

A Japán kertben (Elte Füvészkert) bóklászva néhány kép a cseresznyevirággal.

Cseresznyevirág. Sakura... Az a rózsaszín szirmú csoda, mely százával mosolyog ránk a cseresznyefák lombjain, s mely lehullva különleges szőnyeget képez a földön számunkra. 

Felirat: Az évszakok megismételték önmagukat.
Alkalomról alkalomra megszülettek.

Felirat: A gyorsaság, mellyel a cseresznyefa virágok lehullnak. Az 5 centiméter per másodperc.

Cseresznyevirág süti

Egy napon... mindenképp ki szeretnék menni Japánba tavasszal, mikor nyílnak a cseresznyefák. Az egész ország olykor egy álomszerű, rózsaszín ködbe burkolt világ, melynek Istene csupán egy védtelen virág. Igen... azt hiszem, az a szelíd atmoszféra és a nyugalommal ötvözött hangulat pont nekem való lenne. Elrejtőznék a tömegben, elvesznék a táj változékonyságában és lennék, aki mindig is voltam: egy csendes utazó, akinek társául a jelen pillanat varázsa szegődött.

Ha meghaltam, remélem egy fa leszek, amit sosem vágnak ki. - Titanilla világa

Inner vvorld theme

Itt egy újabb belső világ vizsgálgatása. Ezúttal Titanilla, egy kedves ismerősöm, világa bontakozik ki néhány képben a blogon. Az előző univerzumokkal ellentétben az övét nem ismerem olyan jól, ám talán így könnyebb is leírnom milyen benyomások érnek, mikor végiggörgetek a képeken. Ami számomra rögtön feltűnik az a "vígjáték és dráma" finom váltakozása. Ez a fajta hullámzás jellemzi a színvilágot is: A könnyed, pasztell színek és a fekete harmonikusan olvad össze, így a kontrasztok többször elmosódnak és természetesen hatnak az erős és a gyengéd színek egymás mellett. Ha kulcsszavakat kell használnom hozzá: játékos, könnyed, érzékeny és szabad fűszerezve egy kis vadsággal.

Tegyünk kitérőt egy másik világban...

-   Chapter 3  -

 Titanilla

régen                                                           most

         

Szimbólum:

13 éves korom óta imádok mindent, ami punk, és én is annak vallottam egy időben magam… viszont később ez lecsengett külsőleg, bár zeneileg és érzelmileg ez olyan, amit nem lehet kinőni. Olyan vagyok, hogy ha lebontják a külső ártatlan héjamat, rájönnek, hogy belül igazából egy kitörni készülő vérvörös vulkán van. És ez így van jól, tudni kell meglepetéseket is okozni.

Zene

Egy momentum az életemből:

Ez az Összpróba táborban készült. Villámelőadásokat kellett csinálni és én azt adtam elő, hogy én vagyok Mária, aki rosszkor szülte meg a kis Jézust (tél helyett nyáron), és itt éppen rohanok József után mert elcsesztem.  

Utak . . .

 Ahová még mennék . . .

 K a p c s o l a t o k 

#grunge #writer #wanderer #daydreaming #lovessinging #weirdo

Mindenféle művészet, de legfőképpen az írás. Wannabe scriptwriter

i h l e t

Blog:

http://alicefoxinwonderland.blogspot.hu/

Ha találkoznék a lelkemmel: az úgy nézne ki, mint a blogom.

Mocskosan szép.

Unokatesóm.♡ (Ez a kép egy jelmezbálon készült).

évszak

Megdöglök olyan meleg nyár.

könyv

A gyermeki küzdelem jelenik meg benne, fűszerezve egy kis mágiával.
Egyik kedvenc könyvem. 

Kedvenc filmem a Csillagpor (a kedvenc íróm azonos című könyvéből készült- Neil Gaiman), Út Terabithia földjére, Tim Burton filmjei, Disney –Pixar- Dreamworks Szenthármasság művei, Így neveld a sárkányodat, mindenféle animék. 

Idézet: 

 Hangulatkép:

Már készülök… Block B Március 3, Green Day Június 18 

Ha meghaltam, remélem egy fa leszek, amit sosem vágnak ki.